Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Adatbázisok képes leírás - Természet és tájvédelem.tlap.hu
részletek »

Adatbázisok - Természet és tájvédelem.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: termeszetvedelem.tlap.hu » Adatbázisok
Keresés
Találatok száma - 7 db
Az Őrség digitális látványtára

Az Őrség digitális látványtára

Digitális látványtárunkat azzal az elsődleges céllal adjuk közre, hogy az itt élő emberek vagy ide érkező kirándulók jobban megismerhessék a tágabban értelmezett ''Őrség'' 1) látványosabb pontjait, közöttük a természetes táj és a tájba illő népi építészeti vagy kulturális szempontból kiemelt helyeket 2) természetközeli élőhelyeit (biotópok és azok alapegységei a növénytársulások) 3) élővilágát (bióta), vagyis az itt élő növényeket (flóra), állatokat (fauna) és gombákat (funga). Egyszerűbben fogalmazva szeretnénk színes képek és leírások segítségével könnyebbé tenni az itteni lombos- vagy kevertlombú erdők, fenyvesek, rétek, lápok, égerligetek és más vizes helyek jellegzetes élővilágának megismerését és felismerését.

Magyarország védett természeti értékeinek listája

Magyarország védett természeti értékeinek listája

Ez a lista Magyarország védett természeti értékeit tartalmazza. (A listába csak már létező szócikkeket vegyél fel. Ha szeretnél egy helyről írni, előbb írj róla, és csak utána illeszd a listába.) Tartalomjegyzék [elrejtés] * 1 Nemzeti parkok * 2 Zárt területek o 2.1 Budapest o 2.2 Közép-Dunántúl * 3 Látogatható természeti értékek o 3.1 Közép-Magyarország (HU1) + 3.1.1 Budapest + 3.1.2 Pest megye o 3.2 Közép-Dunántúl (HU21) o 3.3 Nyugat-Dunántúl (HU22) + 3.3.1 Kisalföld + 3.3.2 Kemenesvidék + 3.3.3 Keszthelyi-hegység o 3.4 Dél-Dunántúl (HU23) o 3.5 Észak-Magyarország (HU31) + 3.5.1 Mátra + 3.5.2 Bükk o 3.6 Észak-Alföld (HU32) o 3.7 Dél-Alföld (HU33) * 4 Kapcsolódó szócikkek Nemzeti parkok [szerkesztés] Havasi cincér, a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata * Aggteleki Nemzeti Park * Balaton-felvidéki Nemzeti Park * Bükki Nemzeti Park * Duna-Ipoly Nemzeti Park * Duna-Dráva Nemzeti Park * Fertő-Hanság Nemzeti Park * Hortobágyi Nemzeti Park * Kiskunsági Nemzeti Park * Körös-Maros Nemzeti Park * Őrségi Nemzeti Park Lásd még: Magyarország védett természeti területeinek listája Zárt területek [szerkesztés] Sas-hegy, Budapest Pálvölgyi-barlang, Budapest Ördögmalom-vízesés A tatai Öreg-tó a vándormadarak egyik fontos pihenőhelye A Hévízi-tó fürdőépülete Mecseki táj (Óbánya-Kisújbánya környéke) Hatalmas cseppkő a Baradla-barlangban (Aggteleki Nemzeti Park) A mocsári teknős az Alföld védett hüllője Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! Budapest [szerkesztés] * Bátori-barlang (kísérettel látogatható) * Sas-hegy (kísérettel látogatható) Közép-Dunántúl [szerkesztés] * Tata barlangjai: Angyal-forrási-barlang, Bartha-kútbarlang, Feszty-barlang, Megalodus-barlang, Tükör-forrási-barlang Látogatható természeti értékek [szerkesztés] A régiók sorrendje a NUTS felosztását követi. Közép-Magyarország (HU1) [szerkesztés] Budapest [szerkesztés] * Budai Tájvédelmi Körzet * Margit-sziget * Merzse-mocsár * Pál-völgyi-cseppkőbarlang * Szemlő-hegyi-barlang * Tamariska-domb Lásd még: * Budapest védett természeti értékeinek listája Pest megye [szerkesztés] * Ócsai Tájvédelmi Körzet (ősláp) * Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet * Visegrádi-hegység o Ördögmalom-vízesés o Rám-szakadék Közép-Dunántúl (HU21) [szerkesztés] * Badacsonyi Borvidék * Tata - Öreg-tó, Kálvária-domb Lásd még: * Fejér megye védett természeti értékeinek listája * Komárom-Esztergom megye védett természeti értékeinek listája * Veszprém megye védett természeti értékeinek listája Nyugat-Dunántúl (HU22) [szerkesztés] Kisalföld [szerkesztés] * Fertő tó Kemenesvidék [szerkesztés] * Ság hegy Keszthelyi-hegység [szerkesztés] * Hévízi-tó Lásd még: * Győr-Moson-Sopron megye védett természeti értékeinek listája * Vas megye védett természeti értékeinek listája * Zala megye védett természeti értékeinek listája Dél-Dunántúl (HU23) [szerkesztés] Lásd még: * Baranya megye védett természeti értékeinek listája * Somogy megye védett természeti értékeinek listája * Tolna megye védett természeti értékeinek listája Észak-Magyarország (HU31) [szerkesztés] Mátra [szerkesztés] * Ilona-völgyi-vízesés * Kékes tető * Sástó Bükk [szerkesztés] * Lillafüred - Anna-barlang, István-barlang * Fátyol-vízesés Lásd még: * Borsod-Abaúj-Zemplén megye védett természeti értékeinek listája * Heves megye védett természeti értékeinek listája * Nógrád megye védett természeti értékeinek listája Észak-Alföld (HU32) [szerkesztés] Lásd még: * Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek listája * Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája * Szabolcs-Szatmár-Bereg megye védett természeti értékeinek listája Dél-Alföld (HU33) [szerkesztés] * Mágor-puszta Lásd még: * Bács-Kiskun megye védett természeti értékeinek listája * Békés megye védett természeti értékeinek listája * Csongrád megye védett természeti értékeinek listája

Természetvédelmi Információs Rendszer

Természetvédelmi Információs Rendszer

Definíció A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR): az állami természetvédelem intézményeinek munkáját kiszolgáló, komplex térinformatikai támogatással megvalósuló szakmai információs rendszer, a központi és területi államigazgatási szervek természetvédelmi szakmai adatbázisainak (pl. természeti - földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi - és kultúrtörténeti értékek, ökoturisztikai objektumok - és területek) számítógépes nyilvántartása az Európai Uniós rendszerekkel is kompatíbilis (adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adattárolás) egységes térinformatikai rendszer. A természetvédelem intézményi háttere A természetvédelmi tevékenység a Magyar Köztársaságban törvényi szinten szabályozott, és tervszerű. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény Európa egyik legkorszerűbb természetvédelmi jogszabályaként rendelkezik a hazai természeti értékek, a biológiai sokféleség megőrzéséről és védelméről. A törvény végrehajtásaként 7 kormányrendelet, 10 miniszteri rendelet, 57 védetté nyilvánító miniszteri rendelet, 9 erdőrezervátummá nyilvánító miniszteri rendelet, 2 közös miniszteri rendelet és 4 jelentős miniszteri tájékoztató készült el, és t

Természetvédelmi Szakkönyvtár

Természetvédelmi Szakkönyvtár

A könyvtár június 23-tól július 3-ig zárva tart! Telefonszám-változás! Az új szám: (1) 202 2530. KATALÓGUS A könyvtár támogatói Dr. Keve Andrásról Új szerzemények Kutatási jelentések jegyzéke Magyar folyóiratok jegyzéke Külföldi folyóiratok jegyzéke Aquila A könyvtár neve Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár A könyvtár rövid neve Keve András Könyvtár A könyvtár régi nevei, névvariációi KvVM Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság könyvtára KvVM Természetvédelmi Hivatal könyvtára Természetvédelmi Hivatal könyvtára TvH Madártani Intézet könyvtára Madártani Intézet könyvtára KVM Természetvédelmi Hivatal könyvtára KTM Természetvédelmi Hivatal könyvtára OKTH könyvtára Magyar Ornithológiai Központ könyvtára Cím 1121 Budapest, Költő u. 21. tel: (1) 202 2530 e-mail: buki@mail.kvvm.hu Vezetője: Büki József Nyitva Hétköznap 9-16 óráig, időpont-egyeztetéssel Gyűjtőkör Fő gyűjtőkör: természetvédelem, ornitológia Kiegészítő gyűjtőkör: minden zoológiai, botanikai, és földrajzi tárgyú kiadvány, amely a természetvédelmet érinti. Állomány könyv: 9000 kötet külföldi folyóirat: 950 (325 kurrens) cím (kb. 18.000 kötet) hazai folyóirat: 120 (61 kurrens)

Védett növények és állatok listája (Berkenyeház)

Védett növények és állatok listája (Berkenyeház)

A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Február 1. - A Tisza Élővilágának Emléknapja Romániában 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. Február 2. - A Vizes Élőhelyek Világnapja 1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben írta alá a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölte a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.

Világbiztonság Környezetvédelem Természetvédelem Védett

Világbiztonság Környezetvédelem Természetvédelem Védett

Világbiztonság Környezetvédelem Természetvédelem Védett fajok Veszélyeztetett fajok!!! Védett magyar háziállatok Föld-anya - Gaia elmélet Ózonréteg Ózonlyuk A lyukon kívül az átlagos ózonréteg vastagság?! Az ózonréteg csökkenésének következményei: A káros UV-sugarak troposzférába jutásával: ha egy élő sejtet UVB sugárzás ér, akkor károsodhatnak a sejt működése szempontjából nélkülözhetetlen molekulák; az erős ultraibolya B (UVB) sugárzás gyengíti az immunrendszert, csökkenti a fertőző - köztük a gombás - betegségekkel szembeni természetes védekezőképességet; nő a bőrrákos betegek aránya, főleg a világos bőrű emberek között (A bőrrák rendszerint többszörös napfény-expozíció hatására alakul ki, főként idős korban.) az UNEP eredményei szerint a sztratoszféra ózontartalmának tartós, 1 %-os csökkenése a bőrrák előfordulási arányának 2 %-os növekedését vonja maga után.;nő a szemkárosodás (szürkehályog) kialakulásának veszélye;olyan mikroszkópikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik. A tengerek planktonját károsítja, így az kevesebb szén-dioxidot tud kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a globális felmelegedést és megbontva a tenge

Vörös lista

Vörös lista

Vörös Lista 'A hazai edényes flóra veszélyeztetettségét bemutató Vörös Könyv (NÉMETH 1989) közel húsz éve látott napvilágot. Ismereteink Magyarország flórájáról azonban az utóbbi két évtizedben jelentősen bővültek. Köszönhető ez a fejlődő megfigyelői-kutatói hálózatnak, a kedvezőbb publikálási lehetőségeknek, a szabad közlekedésnek (pl. a határszéli területeken). E pozitív változások azonban csak a kutatók mozgásterét növelték, a természetes élőhelyek beszűkülése, eltűnése, s ezzel párhuzamosan a flóra szegényedése, pusztulása ezalatt folyamatosan zajlott. Az 1980-as évek ismeretanyagát tükröző Vörös Lista emiatt aktualitását vesztette, számos faj esetében a maitól lényegesen eltérő állapotokat mutat. Annak érdekében, hogy a jelen és a jövő természetvédelmi döntései megalapozottak lehessenek, hogy a kutatásban és az oktatásban résztvevők az aktuális adatokra támaszkodhassanak, feltétlenül szükséges volt a Vörös Lista újragondolása. A szerzők 2004-2007 közötti munkája eredményeként született meg a lista új változata, amely szándékaink szerint tükrözi az 1990 utáni kutatások eredményeit, és valós képet nyújt a magyar flóra ezredforduló utáni állapotáról.' Szerkesztette: Király Gergely A Vörös Lista letölthető innen.

Tuti menü